Kutatás varázsvesszővel

A fa- vagy varázspálcákkal folytatott kutatás elsősorban a víz után ma már nagymértékben elterjedt. Hagyományosan a mogyoró-, fűz-, vagy őszibarackfa villa alakú ágát használják.
 II. világháború után az akkori Szovjetunióban végeztek vizsgálatokat a kutatási módszer rejtélyének
kiderítésére. A kutatásban igénybe vett pálcák önmagukban nem működnek, szükség van egy médiumra is. ezeknek a médiumoknak valamilyen kapcsolatuk van a Föld mágneses tereivel, ami mérhető is. A "varázsvesszős kutatók" különösen érzékenyek ezekre a mágneses terekre. Ilyenkor a földmágnesség rendellenességei, anomáliái hatnak a "kutatókra". Van olyan módszer, amikor a "kutató" nincs is jelen a helyszínen, ilyenkor egy térképet és egy ingát használ ha pl. valami elveszett a térkép felett az inga elmozdul. Amikor ez valóban működik tudományos magyarázat nincs a sikerre.
forrás: Derek és Julia Parker: Természetfölötti jelenségek Atlasza

Nincsenek megjegyzések: