Nílusi hajóút, avagy utazás a múltba

2017. szeptember 5-én jött el a nagy nap, amikor elindultunk a várva várt nagy utazásunkra a "Nílusi hajóútra". Évek óta terveztük, de nem mertünk nekivágni a kialakult helyzet miatt. Aztán úgy gondoltuk, hogy valójában sehol sem biztonságos, nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni. Szeretjük a történelmet, az ókor évezredek óta megmaradt csodáit. Rengeteg fotót, videót láttunk a régmúlt időkről és sokat utána olvastunk. 
Most pedig mi is készítettünk rengeteg fotót, videót. Csodálatos idegenvezetőnknek "be
nem állt a szája", csak mesélt és mesélt, mi pedig tátott szájjal hallgattunk, vagy ritkán "kiegészítettük".  Egyiptomi fiú volt, aki (lévén valamikor magyar felesége) kiválóan beszélte nyelvünket és minden "buta" kérdésünkre őszintén válaszolt. Az utunkat a Fáraók Tours szervezésében tettük meg, amelyre panaszunk nem lehet. Igaz sokszor hajnali 3-kor, 5-kor keltünk, de ezt elfogadtuk, ha mindent látni akartunk, mert  Egyiptom óriási ország. Pl. amikor Abu Szimbelbe utaztunk a kb. egy órás látványért vállaltuk az 560 km-es, nagyjából 7 órás utat. Megérte. A látványtól a 40 fokos melegben a hideg futkosott rajtam és földbe gyökerezett a lábam. Képen, filmen már sokszor láttam a templom kolosszust, de "élőben"  valami más volt. Soha nem fogom elfelejteni.
Hasonló hatást váltottak ki belőlem a Királyok völgyében meglátogatott sírhelyek. A több ezer éve megmaradt sírfeliratok, csodálatos színes rajzok, a kartusok felejthetetlen élményt nyújtottak. Sajnos a sírokban, melyek 40-80 méter mélyen voltak nem engedték a fotózást. Csodálatos utazás volt, de csak a megszállottaknak ajánlom, mert nem egy pihenős, nyaralós út. Sőt nagyon fárasztó, mert rövid idő alatt lehet rengeteget látni.