Diagnózisok

A néhai pszichológusokat ma már kérdezni nem lehet, de korábbi véleményeik azért még érvényesek. Mégis csak ők voltak a szakemberek. No meg azért egy élő, ötven éve pszichoterápiával foglalkozó szakember és egy lelkipásztor, valamint egy híres irodalmár volt köztársasági elnök véleménye sem mellékes.

Kókuszolaj a legjobb minőségben
Szerintem a páciens egy akarnok, egy, ki ha én nem populizátor, egy önfényező, hatalommániás, illiberális téveszmés. Szerintem egy ellentmondást nem tűrő, maga köré elsősorban nyalonc papagáj lakájokat gyűjtő, ahol hús van ott légy is van és hasonló szellemi színvonalú szlogenekkel operáló, gazdaállatozó, nemzetközi tekintélyt vesztett kormányfő. Aki támogatottságát elsősorban a kevésbé vájt fülű, tájékozatlan és élethelyzetüknél fogva előítéletes megvezetettek körében nyerte el. Rájuk is hajazva, rájuk utazva próbál világnézeti köpönyegforgatóként továbbra is hatalomban maradni!
Ennyit a magam részéről. És most nézzük, hogy a bevezetőben említett illusztrisak alátámasztják e mindezt, vagy sem.
Az autokrata nem szívesen adja ki a kezéből a hatalmat, ugyanis hiszi, hogy kizárólag az ő vezetése üdvözíti a tömeget. Máshogy nem is lenne képes interpretálni magának a makacsságát. Ezt amúgy a mentségére is mondom. Ráadásul nincs mellette senki, aki meg tudná és meg is merné neki mondani, ha hibázik. Pedig sokuk nincs meggyőződve a vezető tévedhetetlenségéről, de a karrierje kedvéért felveszi a hatalom kínálta ruhát.
Amíg ő az ország vezetője, úgy hiszem, nem lesznek az eddigi értelemben vett szabad és demokratikus választások. Hogy milyen politikai trükköt fog ehhez alkalmazni, nem tudom. Először talán általános választójogot kapnak a határon túli magyarok, aztán ha ez kevésnek tűnik, jön a következő lépés.
Egy demokrata nem dobhatja áldozatul a demokráciát. Persze nem demokratikus eszközökkel sokkal egyszerűbb rendet csinálni. A demokrácia és a rend összefér, igaz, nagyon nehezen…
Vegye mindezt az én szubjektív véleményemnek. És Isten adja, hogy ostobának bizonyuljak. Sokan azt mondják, hogy a huhogók közé tartozom. De én nem huhogok magamtól. Csak ha huhogtatnak” – mondta mindezeket a professzor emiratus MTA tag, néhai Ranschburg Jenő.
Bizalommal és várakozással fogadtam a rendszerváltás magyar módját, reméltem, hogy az akkori, bosszúért lihegő MDF helyett a rokonszenves Fidesz befolyásolja majd a hatalmat, igen, a fiatalok…
És évről évre jobban megharagudtam rájuk. Mert kiárusították fiatalságukat, tisztaságukat, hitelességüket. Kiderült, hogy csak választásoktól választásokig terjed a látóterük, soha nem lesz belőlük a szó churchilli értelmében államférfi, csak politikai sakálok csoportja. Valaki egyszer figyelmeztetett: Vigyázz! Ezek bűnözők!
Nem hittem el. Ma már tudom. S Orbán Viktor neve számomra szimbólummá vált. Egy nyolcvan év óta lezüllött ország még mélyebb politikai lezüllesztésének a szimbólumává. Holott a sors megadta neki a ritka lehetőséget, hogy sarokkő lehetett volna a magyar történelemben. De ő pénzt akart keresni. Népvezér akart lenni. Tündökölni akart az emberek felett. Ezt is megkapta. Látni fogjuk még, amint eldobott kőként az út szélén hever...” – mondta mindezeket az MTA tagja, egyetemi tanár, néhai Popper Péter.
És most még egy élő, ötven éve pszichoterápiával foglalkozó szakembertől: – „Tartok tőle, valamilyen módon meg fog roppanni ez az ember, mert a képességeihez képest hatalmas terhet cipel. Amit csinál, az a világ szempontjából periférikus dolog, de az ő személyiségéhez képest ez sok. Nagyon fontos dolog lenne, hogy ezt felismerjék az emberek.” – tette hozzá mindezekhez Varga Zoltán pszichológus.
Majd a gyermekeit is keresztelő lelkész véleményéből: „Úgy érzem, nem én változtam. Egészen más ösvényeken járunk. A Biblia beszél a széles és a keskeny útról. Én a keskeny utat választottam. Menekültekkel, hajléktalanokkal vagy akár tiszta szívű vallástalanokkal találkozom, de Orbán Viktort még nem láttam ezen az úton. Szerintem ő rossz irányba megy, a szakadék felé. És magával vonszolja ezt a nyomorult, lebutított országot is. Közben szeretne velem együtt mindenkit kitörölni az életéből, aki a szabadelvű, szociálisan érzékeny múltjára emlékezteti. Egy igazi államférfi nem így viselkedik” – mondta mindezeket a köztiszteletben álló lelkipásztor, Iványi Gábor.
Végezetül: “Ha ez az ember még egyszer hatalomhoz jut, Isten óvja Magyarországot, de még Európát is!” – mondta volt Václav Havel.
Az idézettek valamit igazolnak, ha már az én véleményemre kevesebb figyelmet is fordít a nyájas olvasó, legalább a felsorolt személyekét szívlelje meg, ha majd döntését 2018-ban bejegyzi a szavazófülkében!
forrás: http://gepnarancs.hu/2017/06/diagnozisok/