The Washington Post Magyarországról

Dehonesztáló cikk jelent meg a The Washington Post-ban Magyarországról. A cikk két szerzője:

Dalibor Rohac a washingtoni Amerikai Enterprise Institute tudományos munkatársa és Hajba Máté a budapesti Szabad  Piac Alapítvány  igazgatója.

 Magyarország az Egyesült Államok barátja és szövetségese, de ez a kapcsolat nem engedheti meg hogy egymás hibái felett szemet hunyjanak. Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett ország egyre jobban távolodik az  európai nemzetek demokratikus értékeitől.

A  Freedom House jelenlegi rangsorában Magyarország nemcsak a visegrádi szomszédai (Lengyelország, Csehország és Szlovákia) mögött, hanem Bulgária, Románia és Tunézia mögött is elmarad. Orbán Donald Trump megválasztásán felbátorodva támadást indított a külföldi finanszírozású civil szervezetek ellen. Most kerül megvitatásra a Parlamentben a civil törvény módosítása. A közelmúltban elfogadott törvényjavaslat pedig lehetetlenné teszi, hogy a New York Állami  Egyetem igazgatótanácsa által alapított Közép-európai Egyetem (CEU), Magyarországon működjön.

Öt lépés, amelyet az Egyesült Államok meg kell tennie annak érdekében, hogy leállítsa Orbánt. Először is, Trump elnöknek tapasztalt diplomatát kell kineveznie magyarországi nagykövetnek. Obama elnökségének  utolsó két évében a posztot Colleen Bell, látta el, aki egyébként korábban gyártásvezetőként működött, köztudott, hogy csak az Obama-kampányban nyújtott támogatásáért cserébe jutott a pozícióba.

A pozíció január óta üres. Ezért az Egyesült Államok képtelen volt megfelelően reagálni a Magyarország és a Kreml között  mélyülő kapcsolatokra, valamint Orbánnak - a nemrégiben elhunyt -  szaúdi üzletemberrel Ghaith Pharaonnal (aki az FBI listáján szerepelt, mint akinek köze volt a terrorizmushoz) való kapcsolatára. Abban az időben, amikor Rex Tillerson államtitkár Iránt vádolta a terrort és az erőszakot kiváltó okként, Magyarországnak sikerült nukleáris megállapodást kötnie Teheránnal - nem egyeztetve  Washingtonnal.

Trump szerint egy André Goodfriend-típusú amerikai diplomata  kell Magyarországra. Természetesen kemény büntetést követelnek a Soros-egyetem miatt is, és az Európai Uniótól és Németországtól is azt várják el, hogy megfenyítsék a magyar kormányt. 

Másodszor  világossá  kell tennie, hogy Orbán nem kívánatos a Fehér Házban. Az elnökkel folytatott telefonbeszélgetése után Orbán azt állította, hogy Trump hivatalosan meghívta  őt Washingtonba. A meghívás valószínűleg csak a magyar miniszterelnök képzeletében létezett. Amikor Szijjártó Péter külügyminiszter márciusban Washingtonba látogatott, a legmagasabb rangú tisztviselő, akivel találkozott Sebastian Gorka volt,  a Fehér Ház magyar biztonságpolitikai tanácsadója volt.

Harmadszor, a kétoldalú katonai- együttműködés átmenetileg csökkenthető. Az Egyesült Államok moratóriumot szabhatna a magyar erőkkel folytatott közös gyakorlatokra. Míg Magyarország a NATO keleti oldalán NATO szövetségese, messze nem a legkiszolgáltatottabb az esetleges katonai agresszió miatt. Sőt  Lengyelországtól vagy a balti államoktól eltérően a magyar kormány már régóta nem kezeli a Kreml fenyegetést. Éppen ellenkezőleg, Vladimir Putyin rendszeres alkalmakkor (legutóbb február elején) járt Budapesten, és az Orbán kormány továbbra is elmélyíti az ország energiaügyi kapcsolatait Oroszországgal.

Negyedszer, ha a Lex CEU helyén marad és a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetekről szóló új jogszabály elfogadásra kerül, a Kongresszusnak a két jogszabály kidolgozásában, elfogadásában és végrehajtásában részt vevő kormányzati tisztviselők számára vízumkényszert kell bevezetnie. Ismét, bár Magyarország az Egyesült Államok barátja és szövetségese, vannak precedensek az ilyen látszólag kemény intézkedésekre. 2014-ben az Egyesült Államok vízumtilalmat szabott ki a magyar adóigazgatás hat tisztviselőjére, ideértve Vida Ildikót a NAV vezetőjét is, akik részt vettek az Európában működő amerikai vállalatokkal szembeni adócsalási botrányban.

Ötödször  az Egyesült Államokat nem érdekli jobban Orbán, mint az Európai Uniót, de sürgetheti, a brüsszeli döntéshozókat, kezdjenek valamit a helyzettel. Indokolt volna hogy az Európai Bizottság elzárja a pénzcsapot, és nem megengedhető hogy a Fidesz is a Néppárt tagja legyen.

Miközben az európai vezetők óvatosak az Orbánnal való kapcsolatukban, valószínűleg követik Washington példáját.

Elfogadhatatlan, hogy Brüsszel és Berlin csöndben nézi, amit Orbán tesz.

Végül Magyarország jövője a magyar választópolgárok kezében van, nem Washingtonéban. Azonban a csendben maradni, miközben egy szövetséges nemzet kormánya széteszi a demokratikus intézményeket, a civil társadalmat és az Egyesült Államok egyetemét az országból elüldözi, szégyenletes hibát ejt az Egyesült Államok hírnevén.